"Szerelem? olyan mint az álom...néha xép,néha fájdalom..." "Szerelmes voltam,de ey nap véget ért,b "Bár megfogadtam,nem sírok senkiért...Mégsem tudtam ott így elhagyni,hogy ne lásson elgem úgy,halkan sírdogálni...Csak álltunk egymással szemben szótlanul,és látja,hogy a könnyem kicsordul...Majd lett egy néma mozdulat felém,végül elfordult,és elindult egy másik lány felé...":( "... Emlékeztetni akarlak egy olyan lányra, aki mindig mosolyog, még akkor is, ha összetört a szíve ...."
"Ha a szíved nem törik össze,akkor nincs minek gyógyulnia...És ha nincs gyógyulás,akkor nem tanulunk belőle semmit...De ha nem tanultunk belőle semmit,akkor nincs küzdelem...Pedig a küzdelem az élet rész! Hát ezért kell minden szíwnek összetörnie??? (L)"
"Sok olyan csók van,amire emlékszünk,sok olyan,amit elfelejtünk,de az a csók,amire mindig emlékezni fogsz,az az,amit nagyon akartál,de nem kaptál meg!"
"Az egyetlen dolog,ami még nehezebb,mint elsétálni,az az,hogy ne nézzünk vissza..."
"Nem mindenki azért hagy el,mert elakar menni...wan,aki azért megy l,mert már nincs értelme tovább maradni..."
"Olyan ez az érzés,mintha szárnyakat adnál nekem,de azt mondanád,hogy tilos repülnöm velük!" =]
"(L)...ha kapsz egy esély,ragadd meg,és hagyd,hogy ez talán megváltoztassa az életed.Senki sem mondta,hogy könnyű lesz,de annyit ígérek,hogy: MEGÉRI!!"
"(L)...miért csukjuk be a szemünket,amikor alszunk?Amikor álmodunk?Amikor csókolózunk?Mert a legkülönösebb dolgok nem láthatóak...Ha becsukom a szemem,TÉGED látlak!!"
"Azért szeress,amilyen most vagyok,ne azért amilyen voltam..."
"...Mi fáj jobban?Az,ha arra gondolsz,hogy utálnod kellene őt,wagy hogy tudod,hogy ez nem így wan?! "
"Ha majd sírom mellé állsz,s tudod,hogy több engem nem látsz,írd a homokba csendesen: ŐT VALAHA SZERETTEM (L) "
"Barátság gyakran végződik szerelemmel,de szerelem barátsággal SOHA!! "
"Ki azt mondja imád,sose hidd el szavát.Ki azt mondja szeret,talán igaz lehet.
De ki rád néz,és hallgat,annak add szíwen,mert az tiszta szíwből szeret! "
"Ha szomorú wagy,én is az wagyok.Ha felcsillan két szemed,az enyém is felragyog.Őrülten szeretlek,de nem tudom miért.Odaadnám az életem,ha adnál 1 esélyt! " :(
"Várok 1 esélyt,melyet tőled kaphatok.
Várok 1 szót,melyet tőled kaphatok.
Várok 1 arcot,mely rám newet.
Várok egy szíwet,mely csak engem szeret"
"Mikor megismerteleg,még nem tudhattam,nem gondoltam,hogy valaha szeretni foglak...ma már képtelen wagyok elképzelni,hogy nem szeretlek."
"A szerelem az életed.Ha elmulasztod a szerelmet,elveszíted az életed!"
"Ha wan egy szíw,mely érted dobban,szeresd őt mindenkinél jobban.Mert ki tudja,lesz-e még idő,amikor érte fáj a szíwed,de már késő..."
"Mit ér 1000 szó,mely nem tőled hallható.Mit ér a sok csillag,ha nem veled látható.Mit érnek az órák,mit érnek a percek,ha ezek mind nem weled telnek..."
...Ahányszor az emberek megkérdezik: "i ketten jártok?"
...Elsem tudod képzelni,milyen fájdalmas azt mondtani: "nem,csak barátok wagyunk"...
"Fáj, hogy ennyire szeretlek, mert ha rád nézek, látom, hogy ez téged mennyire nem érdekel..."
"Hányszor mondták, értsem már meg végre: többé soha nem leszek veled!
Istenem! Mikor kimondtad azt a szót, hogy vége,
mintha minden álmom,s vele az éltem is véget érne.
S már a halállal sem küzdök,
most már csak bátorságot gyűjtök..."
"A lány szerette, a fiú nem.
A lány felnézett rá, a fiú nem.
A lány szerelmet vallott, a fiú megalázta.
A lány sírt végette, a fiú kinevette.
A fiú csak akkor jött rá mit tett,
Amikor a lány sírjára virágot tett..."
"Egyszer már elveszítettelek,
és az csak az én hibám volt,
ha kijavíthatnám ezt a hibát
tudod, hogy megtenném!
De nem tehetek semmit,
csak annyit mondhatok: örökké szeretni foglak!"
"Az embert nem a fájdalom öli meg, hanem a remény, amiben csalódott... !!!"
"Boldognak szeretném látni.... Nem számít, hogy kivel vagy hogyan... Találjon valakit, aki megbecsüli, és úgy szereti, ahogy nekem kellett volna. Találjon valakit, aki úgy látja őt, ahogy most én..."
"Ne szólj, menj, nehogy sírni láss...
A könny, mint a láng, úgy ég,
ne félj, nem te vagy a hibás!
Csak álom volt, túl szép...
Élni kell, úgy búcsúzom,
te élj csak boldogan,
hisz nézd, a perc rohan...
Élni kell, de nélküled hogyan?"
"Hogy mit jelentesz nekem? Már sokan kérdezték,
válaszolni nem tudtam hisz nem értettem még.
Tudtam, hogy nélküled üres az életem,
de azt hittem attól még boldogan élhetem.
Idővel rájöttem, mennyit érsz te nekem,
s most már tudom, hogy nélküled végem!
Ha most kérdezné valaki, mit jelentesz nekem,
már tudnám a választ, mert te vagy az életem!
Messze vagy, és elérni nem tudlak,
szenvedek, mert gyűlölni nem tudlak!
Ne kínozz átkozott szerelem!
Ne kínozz, elég már a sok gyötrelem!"
"Miért nem hiszed el, hogy nem szeretek mást... ? Miért nem hiszed el nekem ezt a vallomást... ? Ha nekem születtél, miért nem vagy az enyém... ? Ha nem nekem születtél, miért születtem én... ?"
"... Lehetsz okos, lehetsz buta, lehetsz szép vagy csúnya, lehetsz gazdag vagy szegény, de sosem lehetsz elég jó annak, akiért bármit megtennél..."
"... Kiderült, hogy az vagy, akinek gondoltalak... Én sohasem játszottam meg magam, végig őszinte voltam... Végül mégis engem aláztak meg... Csak, hogy tudd elmondom, hogy tudom mi az, attól félni, hogy megmutasd önmagad. Én féltem, de már nem félek... Nem érdekel, hogy mit gondolnak rólam mások, mert hiszek önmagamban és tudom, hogy minden rendbe jön... Bár nekem nincs családom, se munkám, se pénzem tandíjra, mégis téged sajnállak... Tudom, hogy a srác aki az e-mail-eket írta ott van benned, de nem várhatok rá, mert rád várni olyan, mint esőre várni aszályban, hasztalan és időrabló...."
"Levegőnek nézel, ahogy elmész mellettem s letagadod az érzést,
hogy valaha is kellettem...
Nem nézel a szemembe, tán félsz attól, amit látnál?
Pedig a szememben van minden mire valaha is vágytál!"
"Fájdalom az, ha tudod mit nem szabadna érezned,
De mégsem tudsz tenni ellene semmit
Fájdalom az, ha szenvedni látod azt, akiért mindent megtennél.
Fájdalom az, ha csendben maradsz, pedig kiáltani szeretnél..."
"Én is voltam boldog... Csendes, szép estéken,
Engem is szerettek, valamikor régen...
De akit szerettem, az engem elhagyott,
Azóta jönnek sorban a bús napok...
Azóta sírok, hol nem lát senki,
Hogy egy hitetlen szívet hogy tudtam szeretni...."
"... Ne hidd, hogy szerelmedet térden állva kérem én... Bár szívem érted ég, koldulni büszke még... !!!"
"Egy nap megkérded tőlem, hogy mi a fontosabb számomra, te vagy az életem? Én pedig azt válaszolom, hogy az életem. Erre te elhagysz, pedig ha tudnád... Te vagy az Életem... !!!
Szerelem mikor könnyeket hullajtasz, mégis ugyanúgy szereted Őt.
Szerelem, mikor Ő egy másik lányt szeret, de te csak mosolyogsz, és azt mondod: Jól vagyok,
pedig csak sírni és sírni szeretnél ..."